A székrekedés a modern korunk gyakori betegsége. Egyes adatok szerint a lakosság akár felét is érintheti. Normálisan az elfogyasztott táplálék maradványai egy nap alatt végigvándorolnak a 4,5 méter hosszúságú bélrendszeren és könnyedén távoznak minden nap a székelési folyamattal. Székrekedés, lassult passzázs esetén ez az idő azonban akár egy hét is lehet, és akkor sem távozik esetleg a széklet könnyűszerrel, vagy teljességgel, hanem csak valamilyen gyógyszeres, vagy fizikális segítséggel és részlegesen.
Normálisan a székletürítés nem jár erőlködéssel, akár napi többszöri is lehet, az elfogyasztott élelmiszerrel arányos mennyiségű és mindig megkönnyebbülést okoz.
A székrekedés kialakulhat a rosthiányos, kevés növényi anyagot tartalmazó táplálkozástól, a kevés folyadék fogyasztásától, a szorongó lelki állapottól, a mozgáshiánytól, a bél baktériumflóra felborult állapotától, rendszeres gyógyszer fogyasztástól (asztma, antidepresszánsok, altatók, nyugtatók, fájdalom és gyulladáscsökkentők, vízhajtók, vérnyomás csökkentők, szívgyógyszerek), káros szokásoktól. Függhet ezek fennállásának idejétől, ezzel együtt az életkortól és persze más komolyabb betegségektől is (mint például cukorbetegség, parkinson kór, pajzsmirigy alul működés, IBS, colitis, Crohn betegség stb.). Vannak akik csupán akkor érzik, ha idegen helyre utaznak, de hazaérkezéskor megszűnik. Terhesség esetén is gyakoribb, és bármennyire hihetetlen maguk a székrekedésre szakszerűtlenül szedett hashajtó gyógyszerek is okozhatnak egy idő után egyre súlyosabb bélrenyheséget és így székrekedést.
Tudatosan is le lehet szoktatni a bélrendszert a rendszeres székletürítésről. Aki stressz, szorongás miatt, elnyomja a székelési ingerét rendszeresen, annak a bélrendszere egy idő után már nem is próbálkozik. Ilyenkor előfordul, hogy fordított perisztaltika indul el, ami a végbéltájról visszahordja a székletet a haránt vastagbélbe és ott tárolja azután a bél hosszú időre, miközben a székelési ingerek gyakorisága és erőssége elsatnyul.
Nem kedvez a betegségnek a rendszertelen éjszakázó életmód, és az ezzel együtt járó késői kelés sem, hiszen már az ókori kínaiak is tudták, hogy a vastagbél aktivitásának csúcspontja reggel 5-7 óra között van, ha valaki ezt elhibázza, akkor lehet, hogy nem elég a székletimpulzus a zavartalan későbbi székeléshez.
A tartós, rendszeres székrekedés, aranyeret, más végbélsebeket okozhat, bélfalkárosodásokat, bélfal sebeket, bélfalkiöblösödéseket (divertikulózis betegség), tovább ronthatja a bél baktériumflóráját, ezzel együtt az immunműködéseket, hozzájárul a szervezet savasításához, de akár a béldaganat kialakulását is előidézheti. A bélfalra nehezedő tartós nyomás tönkreteszi annak keringését, kinyújtja izomzatát és szalagjait, idegrendszerét. A kitágul, alakja jelentősen megváltozik, lógó, alakját vesztett, az egész hasüreget kitöltő tároló edénnyé válhat, rajta kialakuló többszörös zsákocskákkal, melyek rendszeresen begyulladhatnak, bennük szinte évtizedes kövületek tárolódnak.
A székrekedéses páciens többnyire fáradékony, kialvatlan, kedvetlen, puffadásra, teltségérzetre panaszkodik, sokszor rossz szájszaga, lepedékes nyelve, fejfájása, bőrpanasza van.
Milyen segítségre, terápiára van tehát szüksége egy székrekedéses páciensnek?
Fel kell deríteni, hogy a fenti okok közül melyik okozza a székrekedést és azt meg kell próbálni szüntetni. Különösen fontos a rostdús növényi diéta, a napi rendszeres mozgás, a stresszkezelés javítása, a nagyobb folyadék fogyasztása. A lelassult, renyhe bélműködést, és az alakját vesztett vastagbelet azonban már nem egyszerű megszüntetni, ehhez kell a természetes gyógymódokban is jártas orvos segítsége, a kolonhidroterápia, a salaktalanító kúra, a gyógynövények, probiotikumok, a hasi jógagyakorlatok, tisztítókúrák és az akupunktúra.
Hatékony növényi gyógytáplálék a szilva, a dinnye, a lenmag, a füge. Kerülni kell a bélmozgásokat lassító ételeket: az állati termékeket, a kakaót és csokoládét, a finom kiőrlésű lisztes termékeket.
