Kedves Doktor úr!
Vékony testalkatú, aktív, 33 éves nő vagyok, súlyosan beteg férjemet ápolom idehaza. Alapvetően két nagy tünetcsoportom van, amelyre nem találom a megoldást. Egyik, hogy havonta ismétlődő hüvelyi vagy húgyúti fertőzésem van, véres vizelet vagy hüvelyi folyás formájában. A másik, hogy allergiás vagyok egész évben, részben szénanáthaként, részben pedig a bőrömön jelentkező kiütéses panaszok formájában, mindez kb. 10 éve. Erre allergiagyógyszert szoktam szedni, de sok mellékhatás jelentkezik: tűszúrásérzés, rémálmok, hányinger. Hajam nagyon hullik, fejem pedig gyakran fáj, néha erős hasi fájdalmaim is vannak. Laborértékeimben egyedül a fehérvérsejtszám alacsonyabb kicsit, más eltérés nincs, a szokásos orvosi kezelés az antibiotikum és az antiallergiás gyógyszerek, amelyek nem oldják meg a bajomat. Mit javasolna nekem, hogyan kerülhetnék ki ebből az életemet megkeserítő gödörből? Rengeteg teendőm van a férjem miatt és még én sem vagyok teljes értékű, ez nagyon lehangol.
Kedves Hölgyem!
Sajnos betegeimnél is megfigyelem, hogy egyre többeknek van alacsony fehérvérsejtszámot tartalmazó laborértéke. Sokszor csak néhány tizeddel van a normál érték alatt, de van, akinek akár 2 környékére is lemegy a normálisan 4,5 G/l-10 G/l nagyságú érték. A fehérvérsejtek az immunrendszer fontos katonái és persze annak is jelentősége van, hogy az ún. granulociták vagy az ún. limfociták száma csökkent nagyobb mértékben, vagy hogy a vér más alakos elemei pl. a vörösvérsejtek, vérlemezkék száma is csökkent-e. Mindenesetre a jelenség főként azoknál fordul elő, akik krónikus gyulladásokkal küzdenek és a szervezetük a gyulladások miatt mintegy kimerül. Sok más mellett a vírusfertőzések folyamatos jelenléte, a tartós, vagyis krónikus bakteriális gyulladások lehetnek az okai ennek a jelenségnek. Ha kevesebb a fehérvérsejt, akkor az immunvédekezés tovább romlik, ezért az ilyen gyulladásokat nagyon nehéz úgy meggyógyítani, hogy nem teszünk intézkedéseket a fehérvérsejtszám növekedése érdekében.
Sokan úgy vélik, a fehérvérsejtek száma egységes és változtathatatlan az egész szervezetben, hiszen egy a keringés. Ez tévedés. A fehérvérsejtszám különböző lehet a bal és a jobb vénából vett vérmintában attól függően, hogy a test melyik oldalán van nagyobb mértékben krónikus gyulladásos folyamat (pl. rossz fog, mandulagyulladás, bélgyulladás. Létezik egy ún. leukocitateszt a komplementer medicinában, amely segítségével következtethetünk a gyulladásos góc helyére és viselkedésére. Ha ugyanis két oldalon vesszük le a vért és a fehérvérsejtszámot növelő növényi vagy alacsony potenciájú homeopátiás készítményt adunk injekció formájában, akkor a fehérvérsejtek száma néhány órán belül is képes változni, egyik, illetve a másik oldalon. Vagy nem változik és akkor tudni lehet, hogy a gyulladás már a maradék szabályzóképességet is tönkre tette.
Mindezt azért írtam le, hogy érhetővé tegyem azt, hogy a fehérvérsejtek száma szerencsés esetben javítható egészen rövid idő alatt is és így az adott krónikus hólyaghurutra is tudunk hatni. Természetesen más tenni való is van: bélflóra javítása pre- és probiotikumokkal, a hólyagot fertőtlenítő gyógynövények, mint medveszőlőlevél, csarab, medvetalp, vagy királydinnye alkalmazása. Létezik bakterium gyógyszer, amely segít a krónikus kis medencei gyulladások csillapításában. Az allergia pedig mérsékelhető a fehérjeszegény diétával, növényi étrenddel, ómega-3 zsírsavakkal. Az allergia sokszor lassabban csökken, mint ahogyan a természetes módszerek hatni tudnak, ezért az első évben többnyire még gyógyszerre is szükség lehet.
Forrás: Természetgyógyász Magazin – Orvos válaszol rovat
